Fennakadás

Mivel ismét 2 melóhelyen dolgozom, így kicsit várni kell a frissítésre.

Árpádok Erdélyben - IV.

I. Menyhért (1237-1260)

Menyhért 36 évesen örökölte meg a Pest hercege címet. Összetett személyiség volt. Műveltségéhez gyakorlati érzék párosult, ezért jól bánt a pénzzel. Mértéktartó és igazságos is volt. Ugyanakkor volt egy sötét oldala is: ambíciók fűtötték, szívét irigység fullasztotta mások sikerei láttán, ellenfeleivel pedig kifejezetten kegyetlenül bánt. Emellett ágyában bizony a férfiakat is szívesen látta.

Az új herceg Szatmár és Szolnok megyék uraként fogott hozzá a hercegesdihez, és első intézkedéseivel (ajándékokkal, tisztségek osztásával) a hűbéresek jóindulatát igyekezett elnyerni.

A történelem kereke nem sokáig hagyta unatkozni Menyhértet. Hamarosan kitört a szokásos Mindenki Mindenki Ellen: a királyt támadták az urak, és Menyhért hercegségéért is elkezdődtek a csatározások. Mindezek tetejében, épp amikor a legszétszabdaltabb volt az ország, 1239-ben keletről feltűntek Batu kán tatár hordái.

Menyhért volt az egyetlen, aki jelentős ellenállást tudott tanúsítani a tatárok ellen. Kecskemét mellett a Templomosok lovagrendjének csapatával kiegészített serege felmorzsolta a tatárok egyik hordáját, de sajnos hamar ott termett a tatárok 25 ezres főserege, akik legyőzték Menyhért hadait.

Szerencsére a tatárok, amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is mentek. Annyi hasznuk volt, hogy az egymással csatározó nagyurak seregeit is megsemmisítették. Így Menyhért védekező háborúi 1241-re mind győztesen zárultak, nem kis dicsőséget szerezve neki. És nem utolsósorban: az ellenszegülő sárosi, csongrádi és kolozsi grófoktól elvette azok tartományait, utóbbi kettőt ki is végeztette. Így máris öt vármegyét igazgatott.

1245-ben meghalt Béla király. Helyét lánya, Zsanett foglalta el. Ám (nem meglepő módon) Felvidéki Borisz hercegnek is lett ehhez pár szava. Menyhért a többi főúrral tartva Borisz mellé állt, aki 1249 júliusában győzedelmeskedett, és hűbér-úrhölgyét, Etelt ültette a magyar trónra.

Etelnek ekkor már csak egy fia élt, akivel Menyhért gyorsan eljegyezte saját, Erika nevű lányát. Számítása bevált, mivel néhány év múlva a fiú, Mateusz magyar király lett, az új hűbérúr tehát egyben vője is volt. Segítette is az ellene automatikusan kitört belháborúkban. A harcok évekig elhúzódtak, Menyhért egyre többet betegeskedett, végül 1260 augusztusában, 59 éves korában hunyt el.

I. Menyhért pontjai: 3082 (Összpontszám: 23 169)

I. (Nagy) Pál (1260-1298)

Menyhért egy szem fia, Pál Pest hercege, apja minden címét és birtokát örökölte. Épp ezért meg is kellett küzdenie eleinte az elismerésért. Ennek első mozzanata volt, hogy sikeresen folytatta apja harcait a Mateusz király ellen felkelt főurak ellen, így a király hamarosan intézőjévé nevezte ki.

A harcok egészen 1973-ig elhúzódtak. A gyenge királyi hatalom miatt Pál gyakorlatilag egy személyben állta a sarat a főurak seregeivel szemben, igen jelentős tekintélyre szert téve. A háború végül elbukott, mivel a királyt elfogták. Magyarországot ettől kezdve Odola királynő irányította, aki Vasbordájú Zsigmond nagy ellenlábasának Borzalmas Lőrinc királynak volt a lánya.

Pál kemény katona hírében állt, de az élet más területein nem mutatott kiugró tehetséget. Szerette a társaságot, őszinte volt, igazságos és szorgalmas – néha azonban valamiféle megszállottság kapta el, ilyenkor jobb volt elmenekülni a közeléből. Nagy hiányossága volt, hogy teljes mértékben idegen volt tőle a cselszövések minden fajtája, e nélkül pedig nehezen érvényesült a politika útvesztőiben.

A hetvenes évek közepe a békés gyarapodás jegyében telt. Szatmárban városi rangot kapott Mezőkövesd. További örömteli fejlemény, hogy végre teherbe esett Pál felesége, Moráviai Bretislava, aki hamarosan egy, majd még egy leánygyermeket szült neki. Eközben Pál eksztatikus vallásosságának egyre inkább híre ment. Hercegségében egyre többen tértek vissza a katolikus hitre, és unokatestvére, Kamilla őt hívta Székelyföldre, hogy segédkezzen egy ördögűzésben.

1278-ban Pál háborút indított Árva vármegye megszerzéséért, amit két év alatt meg is nyert, és a tartományt kiosztotta egyik hű emberének. Ekkor már 19 hűbéresével, 18 ezer arany havi bevételével és 6000 hadra fogható katonájával Magyarország legtekintélyesebb főurának számított. Ezért akkortájt már a „Nagy” jelzővel emlegették.

Felesége végre fiút szült neki. Az öröm Pált nem akadályozta meg abban, hogy (akármennyire is szent ember hírében állott, és jó férj is volt) ne viszonozza Adalaide spanyol koronahercegnő szerelmét, aki egyik hű emberének felesége volt. A 44 éves Pált talán közeledő öregségétől való félelem rántotta bele ebbe az utolsó nagy szerelembe, amely 10 évig tartott.

Az 1280-as években Pál vallásos révülete tovább erősödött. Azt állította, hallja Jézus hangját, és ezt emberei– saját érdekükben – el is hitték neki. 1287-ben összehívta vazallusait, és kinyilatkoztatta: Jézus elárulta neki, hogy győzheti le ellenségeit. Ezért harcot hirdet Odola királynő uralmának megdöntésére. A had a Dunántúlra vonult, ahol Pál valóban eddig nem tapasztalt jártasságot mutatott. Így 1291-re a háborút megnyerte, Odola királynő helyett pedig Salamon pécsi herceget koronázták meg, II. Salamon néven.

A kilencvenes évek első felében Jézus egyre furcsább dolgokat suttogott Pál fülébe, aki hamarosan a katolikus eretnek lollard mozgalom hatása alá került, amely elvetette a katolikus hierarchiát, és a Szentírás szavaihoz való visszatérésre buzdított. Ennek következtében a püspökökkel ápolt eddigi jó viszonya megromlott.

II. Salamon uralkodása nem bizonyult tartósnak, 1295-ben egy ellene kitört belháború megbuktatta, helyére testvére, Székelyföld hercege, Álmos került, aki sietett Pálnak felajánlani a kancellári hivatalt.

Pál egészsége azonban gyorsan hanyatlásnak indult. Két év betegeskedés után 1298 márciusában, 58 éves korában tüdőgyulladásban elhunyt.

Pál pontjai: 3918 (Összpontszám: 27 087)

Árpádok Erdélyben - III.

II. Zsigmond (1171-1172)

Béla gyerekei közül a legnagyobb nagyapja, Zsigmond nevét viselte, így II. Zsigmond néven emlegeti az utókor. Apja halálakor Pest és Havasalföld hercege lett, két, egymástól távoli megyében: Tregovistyét és Sárost irányítva. Öccse, András Erdély hercegi címét örökölte.

A 35 éves korában herceggé lett II. Zsigmond nem örvendett túl nagy népszerűségnek az udvarban. Több rossz tulajdonsága volt, mint jó (többek között önkényes volt, gyáva és lusta), és mindennek tetejébe kamaszkora kicsapongásainak nyomaként vérbajban szenvedett.

Sajnos, nagyon rövid idő (mintegy másfél év) jutott neki a hercegi székben, a szifilisz 1172 szeptemberében elvitte. Legnagyobb fia, Zsigmond még kiskorú volt, alig három éves, így régens kormányozta helyette Havasalföldet.

II. Zsigmond pontjai: 207                     (Összpontszám: 12 497)

III. (Vasbordájú) Zsigmond (1172-1237)

III. Zsigmond 1185 októberében vált nagykorúvá. Kamaszévei alatt több nevelőt is elhasznált, végül, 16 éves korára a harcművészetekben, de még inkább a teológiában mutatott tehetséget. Szerény, bátor, vallási kérdésekben buzgó, életével elégedett ifjú volt.

Első felnőtt évei a békés építőmunka jegyében teltek. Az ország a 80-as végén kivételesen csendes volt, talán azért, mert Mária királynő tekintélye hatalmas volt: ez a keményen uralkodó asszony nem csak dán és magyar, hanem francia király is volt, több hercegi és grófi cím birtokosa. Zsigmondot kedvelte, hamarosan szolgabírójává nevezte ki.

A béke és a nyugalom 1193-ig tartott, amikor egyszerre két főúr is harcot indított Magyarországért. Zsigmond nem csatlakozott hozzájuk, tisztelte Máriát, nem akart ellene fordulni, és nem bízott az urak harcának sikerességében. A háború mégis akkor dőlt el végérvényesen Mária javára, amikor 1997-ben maga Zsigmond is mozgósította katonáit, zsoldosokat fogadott fel, és 4000-es seregével sorra szabadította fel a főurak által elfoglalt tartományokat.

1201-ben váratlan irányt vett a magyar történelem szekere. Mária, talán, mert megöregedett, vagy ráunt a nyakas és harcias magyari urakra, a sokadik főúri ultimátumra rábólintott a harc helyett, és hagyta veszi a magyar trónt. Amelyre így I. Lőrinc került. A név nem véletlenül ismerős: Lőrinc II. Béla kései fia volt, III. Zsigmond nagybácsija.

A fejedelem elsősorban két tartománya megerősítésén fáradozott ezekben az években. Házassága boldog volt, áldás kísérte életét. Sorra születtek gyermekei. Hűsége Lőrinc királyhoz változatlan volt: seregeivel többször is sikerrel verte le a királyuk ellen lázadó urak hadait, így növelve tekintélyét.

1209-ben Közép-Magyarországnak (amelyet Esztergomból még mindig I. Zsigmond nagy riválisának, Andrásnak az utódai irányítottak) sikerült függetlenednie a szétesett Bizánctól. Zsigmond felismerte a történelmi pillanatot, és rögtön jelezte de Jure igényét Szatmárra, majd, ennek megszerzéséért fegyvert is ragadott. 1211-re a háborút megnyerte, majd saját irányítás alá vonta e gazdag tartományt. Hogy öröme ne legyen teljes, 1209-ben meghalt olasz felesége, akit egy angol koronahercegnővel pótolt.

1215-ben a legyengült dán birodalom egyetlen kárpátiai maradvány-tartományáért, Szörényvárért indított háborút Zsigmond, majd rá pár hónapra ugyanezért Lőrinc király is. A két sereg együtt gyorsan elfoglalta a tartományt, majd ezután a király váratlanul magáénak követelte Sárost Zsigmondtól. Ráébredt ugyanis arra, hogy Zsigmond lassan erősebb és népszerűbb lesz, mint ő. Mivel Zsigmond pénztára meglehetősen tele volt, Sáros átadására nemet mondott: inkább egy 4500 fős zsoldossereget fogadott fel, és a király ellen vonult, akinek katonái nagyobbrészt ekkor már Dánia földjén hadakoztak.

A két, párhuzamosan zajló háború nagy hadisikereket hozott Zsigmondnak, akit utána már csak a „Vasbordájú” jelzővel emlegettek. Előbb (1222 júniusában) a Szörényért folytatott küzdelme zárult eredménnyel, majd 1223 januárjában a király volt kénytelen elismerni Zsigmond győzelmét.

Diplomáciai téren sem volt szégyenkeznivalója a fejedelemnek. A háborúskodás folyamán szakított rá időt, hogy legnagyobb lányát, Zsuzsannát összeboronálja a francia királlyal, egy erős szövetségesre szert téve. Legnagyobb fiát, és egyben a Pest Hercege cím örökösét, a 20 éves koráig Modenában nevelkedett Menyhértet a bizánci bazileusz kisebbik lányához adta, mert sejtette, hogy fiának is erős szövetségesekre lesz szüksége. Emellett neki ajándékozta Szatmár vármegyét, annak minden birtokával és jövedelmével. Önmagát Csongrád vármegyével kárpótolta, melyet fegyverrel kellett elszednie hűbéresétől.

1226 nyarán meghalt Lőrinc király, utódja 3 éves lánya, Zsófia lett, aki helyett az aradi püspök kormányzott régensként. Zsigmond azonban a zűrös magyar trón megszerzése helyett figyelmét Gyurgyevó felé fordította, melyre jogos igénye volt. A terület az (időközben ismét bizánci befolyás alá került) esztergomi tartományúrhoz tartozott, amely már így is harcban állt a magyarokkal, akik szerették volna, ha a bizánci fennhatóság végérvényesen a múlté lenne a Kárpát-medencében. Míg a királyi hadak Esztergomot ostromolták, Zsigmond Gyurgyevó területére vonult. A harcok a nagy távolságok és a bizánci uralkodóváltás miatt elhúzódtak, de végül 1234-re Gyurgyevó Zsigmond birtokába került. Közben Magyarország trónján is változás következett be: Béla felvidéki herceg legyőzte Zsófia seregeit, így III. Béla néven megkoronázták.

Utolsó éveit egy összeesküvés árnyékolta be, melyet egyik hűbérese szőtt ellene Pest hercegi címének megszerzéséért. Zsigmond börtönbe csukatta, és elvette tőle Szolnok vármegyét.

Zsigmond élete alkonyán így öt tartományt irányított közvetlenül: Szolnokon kívül Sárost, Csongrádt, Tregovistyét és Gyurgyevót. Pest és Havasalföld hercegeként ezen kívül Szatmár, Szolnok, Szörényvár és Galaz vármegyére gyakorolt befolyást hűbéresein keresztül.

Zsigmond 1237 szeptemberében, 67 évesen hunyta le szemét.

III. Zsigmond pontjai: 7590 (Összpontszám: 20 087)

Árpádok Erdélyben - II.

I. (Igazságos) Zsigmond (1120-1153)

A 31 évesen fejedelemmé választott Zsigmond nem rendelkezett kiemelkedő képességekkel, viszont az uralkodás minden területéhez konyított valamit, a hadviseléstől az intrikákon át a gazdaságig. Uralma első éveiben a szövetségeseivel és hűbéreseivel való kapcsolat javítására, vagyis saját maga elfogadtatására fordította a legtöbb energiát (és pénzt).

1125 júniusában elérkezettnek látta az időt, hogy szent háborút hirdessen Havasalföldért, amely a besenyő birodalom felbomlása után egy pogány kán kezén volt. Szövetségeseivel és zsoldosokkal viszonylag hamar megnyerte élete első háborúját, és övé lett Szörényvár, Tregovistye és Galaz tartomány, melyeket szétosztott hű emberei között.

Újabb évek teltek el békében. A 30-as évek elején Zsigmond egyre inkább elhivatottnak érezte magát a magyar trón megszerzésére. Menye, Gizella felvidéki hercegnő és már magyar főurak előtt igyekezett növelni népszerűségét és tekintélyét. Így Gizella hamarosan egy összeesküvést kezdett szőni Zsigmond trónra emelésére. Amikor András egy 6 éves háború után bekebelezte a legyöngült bizánci birodalmat, és bizánci császárrá koronázta magát, 1335-ben Gizella felkelést hirdetett ellene.

Zsigmond maga 4000-es sereggel vonult Csongrád elfoglalására, míg szövetségesei 15 ezer katonája a király másik két tartományát vett ostrom alá. II. András bizánci harcokból visszatérő, közel 7000-es serege Makó mellett megverte ugyan Zsigmond seregét, Zsigmond azonban, visszavonulva Kolozs vármegyébe, és ott egyesült az időközben felfogadott mintegy 3000 zsoldossal. A király tovább vonult Esztergom felé, itt azonban a hercegek csapatai felmorzsolták. Zsigmond seregével maradt a déli határszélen, számítva újabb seregek betörésére, és Torontál tartományt dúlta fel. Hamarosan a lázadó seregek döntő fölénybe kerültek, és 1137 októberére Zsigmond teljesítette legnagyobb ambícióját: Magyarország királyává vált.

Sajnos, ez csak névleges cím volt – egyelőre. Hiszen hűbérura továbbra is András bizánci császár maradt. De már nem sokáig. Pár év múlva a háborúk tengerében elmerült András császár ellen megkezdte háborúját a függetlenségért. Az 1140-1143 között zajlott küzdelem Zsigmond sikerével zárult, létrejött a Magyar Királyság.

De ez még amolyan „félvér” birodalom volt - András saját birtokai idegen nemzettestként ékelődtek be az országba. Az egységesítés újabb háborút jelentett.

Ezt azonban már nem András ellen kellett megvívni. A politikai helyzet ugyanis roppant gyorsan változott. András helyére Magyarország kiválása után más császár került. Zsigmond pedig tehetséges kancellárját a bizánci udvarba küldte, hogy hangolja a hűbérurakat a császár ellen. Mivel a birodalom minden eresztékében recsegett-ropogott, ez nem volt nehéz. Előbb András vált ki a birodalomból, majd Zsigmond fia, Donát, Tregovistye grófja próbálkozott meg ugyanezzel. Zsigmond seregeivel fia segítségére sietett az 1444 szeptemberében indított függetlenségi harcában.

A következő évek háborúskodással teltek. Az öreg király Ragusától Nikápolyig hol itt, hol ott tűnt fel seregével, s közben otthon is el kellett fojtania a főurak lázongásait. Az állandó harc kikezdte egészségét, végül 1153 telén, 64 éves korában távozott az élők sorából. Nagy politikai ellenfele, a nála egy évvel idősebb András jóval túlélte őt, de jelentős politikai szerepet már nem játszott: kedvetlenül tengette napjait Esztergomban még évek hosszú során át.

Zsigmond pontjai: 4680    (Összpontszám: 7846)

II. (Nemes) Béla (1153-1171)

Béla nehéz helyzetben került a trónra. A kincstárat az állandó csatározások kimerítették, és ahogy az öreg király meghalt, más nagyurak is fellázadtak ellene. Szövetségeseitől hiába kért segítséget, saját háborúikkal voltak elfoglalva.

Amikor alig egy éves uralkodás után, 1154-ben a legnagyobb főurak ultimátumot adtak neki, hogy mondjon le a trónról Lukács herceg javára, Béla reálisan felmérte a lehetőségeit. Mivel tudta, hogy a politikai széljárás mostanában változékony, sőt, igazából kiszámíthatósága egy tornádóhoz hasonlatos, nem küzdött a trónért, a „Pest hercege” címet azért megtartva, visszavonult „örökös” tartományaiba, Kolozsba és szívének kedves székelyeihez (Szebent öccse, László kormányozta, Temes királyi birtok lett).

Óvatos előrelátását a következő évek igazolták. Az egykori királyi Magyarország egyesítéséért újra fellángoltak a harcok a bizánci birodalommal, és ennek két király is egymás után áldozatul esett. Fivére, László is fellázadt királya ellen, hívta Bélát is, de ő kivárt. Aztán László elesett, és mivel utódja nem volt (felesége 5 hónapos terhes volt a halálakor), ezért Szeben Bélára szállt.

1158-ra a királyi hatalom olyannyira legyengült, hogy Béla, akinek uradalmait három éve már nem dúlta had, újra elérkezettnek látta az időt, hogy benyújtsa igényét a trónra. Mivel a királyi székhely ekkor Temesben colt, nem kellett messzire vezetni seregeit.

A harcok sokáig húzódtak. Béla eközben időt szakított arra, hogy meghalt feleségét pótolja. 49 évesen, 1164-ben feleségül vett egy 18 éves magyar dél-dunántúli gyökerekkel rendelkező grófnőt, Somogyi Zsófiát. Be kell vallani férfiasan, e tettét főleg a pénz motiválta: Zsófia élére állította a forintot, a hercegség adóbevételei érkezése után érezhetősen javultak. És hát szerelem már csak azért sem jöhetett nagyon szóba, mivel Béláról köztudomású volt, hogy bizony elsősorban az erősebb nemnek mondott igent.

A hercegség 1165 nyarán Havasalfölddel bővült, mivel Béla unokaöccse utód nélkül halt meg. 1168-ban viszont Bélának még egy fia született, ezen mindenki meglepődött, ő a leginkább. Lőrincnek nevezték el. A háború pedig 10 év után fegyverszünettel lezárult: Bélának elfogyott a „pénze és a paripája.” Rögtön utána meghalt a király – az ország pedig a dániai királynő, Bölcs Mária birtokába jutott…

Hogyan? Ez még I. László „érdeme”, aki egyik lányát, Zoékát a dán királyhoz adta nőül. És mivel a gyors királycserélődésben a férfiág kihalt, így kerülhetett legközelebbi rokonként Máriához a korona.

Béla 1171 áprilisában, 56 éves korában halt meg.

Béla pontjai: 4444     (Összpontszám: 12 290)

Árpádok Erdélyben - I.

Megérkezett az első krónikánk Motolla tollából, minőségi és terjedelmes anyag, ezért több részletben kerül ki az oldalra:) A krónikáért kattints a továbbra!

Crusader Kings II magyarítás 0.8e

Megígértem, hogy érkezik, hát szedjétek! A tovább mögött ofc...

Helyzetjelentés 04.09

Uraim, örömmel jelentem, hogy 116 sor van hátra a mostanra általam kitűzött mennyiségből, amit a hétvégén tervezek befejezni. Így a hét elejére módosul a frissítés ideje, ami egyébként 200 másik sorral is kiegészült, amik részben a mostani 2.1.1-es verzióval kerültek be (indiai szövegek nagyon kis töredéke) és részben egy korábbi javítással érkezett szövegek, melyek között szintén előfordulnak gyakran előkerülő szövegek. Szóval kitartás!:)

Egyébként, ha valakinek lenne kedve írni a játékról tippeket kezdőknek, ilyesmi. Esetleg saját uralkodását szedné olvasmányos formába, szóljon, és adok neki lehetőséget és teret.