Árpádok Erdélyben - I.

Megérkezett az első krónikánk Motolla tollából, minőségi és terjedelmes anyag, ezért több részletben kerül ki az oldalra:) A krónikáért kattints a továbbra!


A krónika négy részben fog felkerülni a húsvéti hétvége során. Jó szórakozást!

I. (Bölcs) László (1066–1120)

1066 – Árpádházi László koronaherceg 19 évesen került Erdély élére, míg testvére, Géza Felvidéket uralta. Unokatestvérük, Salamon volt ekkor Magyarország királya.

László még ez évben nőül vette (egyébiránt rangon alul) Szeben vármegye urának, Máténak legnagyobb lányát, a pár évvel idősebb Sugárkát, aki hamarosan áldott állapotba került, majd 1068. május negyedikén ikreknek adott életet. A kislány anyja nevét kapta, a kisfiút pedig László öt éve meghalt apja tiszteletére Bélának nevezte el.

Sajnos, felesége egy hónapra rá gyermekágyi lázban meghalt. László hamar újranősült, hiszen az ikreknek anyára volt szükségük. Választása a szász Gytha of Godwin koronahercegnőre esett, ki akkor 15 éves volt, így egy rövid eljegyzési időszak után a messzi Angliából hamarosan megérkezett udvartartásával Erdélybe.

Eközben az országot örökösödési háború sújtotta, melyben László hű maradt királyához, és az Erdélybe be-betörő lázadó csapatokat 1500 fős saját katonaságával kíméletlenül leverte. A harcokban briliáns stratégának bizonyult, és, szakítva ősei könnyűlovas harcmodorával, csatáit elsősorban nyugati mintára képzett nehézgyalogságával nyerte meg.

1070 legelején Lászlónak második házasságából is lánya született, aki a keresztségben a Panni nevet kapta.

1074-re a hadi helyzet megváltozott. Salamon hatalma megrendült, a főurak serege, kiket a csongrádi Elek gróf vezetett, nem csak a legnagyobb királyi seregeket foglalták el, hanem Szeben vármegyét is, László fiának, Bélának örökét. Így László, hogy fia örökét nehogy végleg elveszítse, maga is csatlakozott a pártütő urakhoz Salamon ellenében.

A következő években a hadiszerencse hol az egyik, hol a másik oldal mellé állt. László mindig a megfelelő helyen és időben avatkozott be a hadjáratba, fényes győzelmeket aratott, de aztán sietett haza kis hazájába, ahonnan az újabb kedvező alkalmat fürkészte. Csupán 31 éves volt, amikor már a „Bölcs” jelzővel kezdték emlegetni nevét. Mi tagadás, környezete szorgalmasnak, őszintének és igazságosnak ismerte, s becsületén az egyik udvarhölgyével, Pannival folytatott kalandja sem ejtett foltot (ahogy az udvar suttogta: Lászlónak a Pannik a gyengéi…).

A háború végül 1079-ben fegyverszünettel zárult, László pedig hadi népével a bizánci örökösödési háborúban szaporította hadi dicsőségeinek sorát, néhány nemesi foglyot is ejtve, kikért szép váltságdíjat kapott. Eközben megint csak lánya született, ki a Jolán nevet kapta. Sajnos anyja, Gytha 1080 novemberében elhunyt, így a herceg újra megözvegyült.

László következő év májusában házasodott újra. Választása a viking gyökerű Estrid-házhoz tartozó, 32 éves Dániai Sigrid koronahercegnőre esett, akinek apja, II. Svend uralkodott Dániában. A házassággal egyben 14 sógorral is bővült a tág család, Svend ugyanis igen nagy nőfaló volt (ágyában minden nőt „megsvendégelt”). Sigrid is, jó pár testvéréhez hasonlóan, házasságon kívül született, szerencsére Svend elismerte apaságát.

A béke pár éve alatt Lászlónak – a változatosság kedvéért –új felesége is nemzett egy lányt, aki a Brünhilda nevet kapta.

1083 őszén ügyes politikai fondorlatok és a jussát bizonyító ősöreg (legalábbis annak látszó) oklevelek előásása után László hadra kelt, hogy területeit az Erdélytől észak-nyugatra fekvő Torkkal gyarapítsa. Szerencsére szövetségesei, a „magyari urak” soha nem vetettek meg egy kis csetepatét, így a hadak gyors győzelmet arattak.

Annál szomorúbb volt viszont, hogy László fia, Béla, 16 éves korában 1085 februárjában leesett a lováról, és meghalt. Így Tork mellett immár, fiától megörökölve, Szeben vármegyében is László parancsolt.

A béke és a fejlődés évei következtek, egy váratlan örömmel: Sigrid 40 évesen teherbe esett, majd fiút szült Lászlónak, ki a keresztségben a Zsigmond nevet kapta. Sajnos, Sigrid ezután nem sokkal, 1088 decemberében tüdőgyulladásban elhunyt, így László újra megözvegyült. Az új feleség a Bizánci Birodalomból érkezett, a 26 éves Zoé az uralkodó húga volt, érkezése sokat emelt László tekintélyén. 1090 novemberében pedig fiút szült neki, akit Donátnak neveztek el, később pedig egy lányt, Zoékát.

Az évek peregtek, 1095-ben meghalt Salamon, Magyarország királya. Helyébe fia, I. Jenő lépett, aki harcias kamaszként hamarosan kiérdemelte a „Kegyetlen” jelzőt. Mikor a Német-Római Birodalom dinasztikus belharcaiba bonyolódva Bajorország földjén csapoltatta értelmetlenül a magyar vért, László elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse igényét a magyar trónra. A polgárháborúban szövetségesei és a főurak többsége támogatta, hamar fölénybe került. Jenő azonban ahelyett, hogy átadta volna a trónt, inkább kegyeskedett elhunyni, és a korona öccsének, Andrásnak a fejére került. A 10 éves fiú helyett gyámja, Nagyszombati Károly püspök uralkodott.

Rögtön ki is tört ellene az örökösödési háború, Imre pécsi herceg vezetésével. Mivel László nem akarta az agresszív és kapzsi hírében álló Imrét a hatalomba segíteni, váratlanul András oldalára állt. Cserébe megkapta a szolgabírói posztot a királyi udvarnál, és András eljegyezte Brünhildát, László és a megboldogult Sigrid lányát.

A századforduló véráztatta hónapokkal köszöntött be Erdélyben, mivel a lázadók legnagyobb seregüket a király legerősebb szövetségesének, a Dunántúlon királyi hadakat vezető erdélyi fejedelemnek a földjére küldték. Ezzel azonban a háború menetét megfordítani nem tudták, András és László győzedelmeskedett.

1101-ben László ügyes kancellárja ürügyet talált arra, hogy ura területeit Temes megyével növelje. A belháború után Temes is László irányítása alá került.

A század első évei eseménytelenül teltek. László megyéi erősítésével volt elfoglalva. 1110-ben az akkor 63 éves László és menye, Benedicta (örökösének, Zsigmondnak a felesége) kissé váratlanul egymásba szerettek. A rövid kalandból hamarosan egy Margit nevű lány született – akit az udvar Zsigmond gyerekének könyvelt el – és szerencsére a férj sem fogott gyanút.

A királyt egyre jobban zavarta László növekvő hatalma, ezért visszakövetelte tőle Temest. László nem adta, és András fegyverrel akarta megszerezni. Időközben azonban a felvidéki herceg is felkelést robbantott ki a trón megszerzésére, így a király két tűz közé került. 1114 novemberében kénytelen volt elismerni vereségét Lászlóval szemben, akinek ez a presztízsét tovább növelte.

Udvartartása is szélesedett, mivel két évvel fiatalabb húga, a Premyslid-házba beházasodott Eufémia férje és fia halála után négy unokájával, fia gyermekeivel László udvarába költözött. A fejedelem utolsó éveiben távol maradt a csatamezőktől, inkább a tartomány felvirágoztatásával foglalkozott. 1120 áprilisában hunyt el.

László pontjai: 3166